Elmentünk Alexandr-al (bal oldali) meg Os... (vele, csak mindig elfelejtem a nevét) vásárolni. Bementünk a Decathlonba, hogy Olesz (aszem) (jobb oldalon) vegyen kulacsot. Kifele jövet pedig szakad az eső.
Volt rajtunk 1 póló, áh mindek, úgyse fázunk. Na jó akkor menjünk vissza vegyünk esőkabátot, úgyis akartam egy újat. Mivel túl drágák voltak, inkább vettünk 2 müzliszeletet, és mire kijöttünk már alig esett. Bevásároltunk gyorsan a Carrefour-ba, ami egy nagyon elit szupermarket (róla majd egy másik postba olvashatsz) vettem magamnak két kést, törülközőt!!! és poharat, kanalat, villát ilyesmit. Mindezt 3500ftból kb megúsztam és az egyikük még csodálkozott is hogy miylen sokat költöttem. Otthon mindez 5-6 ezerbe került volna.
Hazajöttünk és főztünk rizset vacsira. Mostani már egész ehetőre sikerült. A múltkori után, inkább megnéztük pontosan a receptet és nayon precízen megfőztük. Volt mellé ukrán szalonna és kolbász, amit az én drága szobatársam hozott nekünk. Ő ugyanis hazautazott, mert a bátyja házasodott...és hozott mellé még az esküvői tortából is, amiből kb megettem egy rózsát, mert az milyen finom. Később ráfáztam mert több volt benne a cukor, mint a "сахар"-os dobozba a polcon, és elég édes volt egy idő után.
Miután megszenvedtem, jót röhögtem egyik "távoli" ismerős levelén, aki egész részletesen elemezte elemezte, ahogy a minap egy helyi bácsika bement hozájuk a hivatalba és elmesélte az életét. Nem fogom leírni, csak külön kérésre, a lényeg, hogy a szobatársak persze furcsán néztek, meg szerintem a hozzátratozók is miközbe Skypeoltak velük, én meg röhögök, ahogy szoktam. xD
Házimat megírtam, bár a munkafüzetet úgy ahogy vagy kicopy-ztam a megoldókulcsból, mert valahogy nem volt kedvem kikeresni a rejtvénybe az olyan szavakat, mint: monitor, pencil, screen, email, stb. Helyette inkább mesélek még arról, hogy ma beszéltem magyarul! Angolon szünet volt épp, és kint beszélgettünk, mikor Szergej még mindig azt gyakorolta, hogy "Hogy hívnak?" mikor Sue (from China) mondta, hogy élt 8 évet Magyarországon. WOW! És hogy tud magyarul...midezt míg tisztáztuk, végig angolul beszéltünk ugye, majd elkezdett magyarul beszélni. Én meg megörültem neki, és elkezdtünk csevegni, mikor Dana (koreai) egyszer csak közbeszól: 'helloooo, I am here too.' 'oh, sorry,' :D
Mehmed-nek (török) pedig pont ugyanolyan telefonja van, mint ami a könyvbe volt a reading-be. heh lol :D
Holnap ismét jövök, vagy azután, ki tudja egy újabb nappal, addig is kukásautó mentes reggelt mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése