Teher alatt nő a pálma, de egy bizonyos teher alatt nem tud nőni!

 2013.06.10. Hétfő

Most Computer Science-en ülök a teremben tele 30 emberrel, akik velem együtt arra várnak, hogy bemutassák a projectüket. Annyi különbség van köztünk, hogy nekem nem igazán van kész és nem is biztos, hogy jó.
Múlt héten sok új dolog történt ahogy mindig is lenni szokott. Pénteken megtudtam, hogy egyik csoporttársam apja Termodynamics tanár és ő jött be egyszer helyettesíteni hozzánk, akire azt hittem, hogy filozófia tanár, mert úgy nézett ki. :D Most pedig beengedett az apja irodájában, aki éppen nem dolgozott, így beültünk kávézni és nézegetni az ottani dolgokat. Elmesélte az életüket, meg hogy a családban mindenki tanár vagy valami értelmiség.

Aztán elérkezett a számomra várva várt szombat. James Horner koncert volt, (aki nem ismeri szégyellje el magát és keressen rá) egyébként ő a Titanic és számos másik híres film zeneszerzője. Az előadás 16:30-kor kezdődött, amit szépen reggel 6:30-nak véltem, és 5 perccel műsor a műsor kezdése előtt eszméltem rá, hogy valami nem stimmel. Sebaj, kétszer játszották, tehát mentem az este 19:30-as kezdésre, beengedtek egész egyszerűen, ám a foglalt helyem közelébe nem akartak engedni leülni, így leküldtek a színpadtól 10m-re lévő oldalsó sorokba. Végül középen a legelőkelőbb helyek egyikén ülve hallgattam végig a koncertet. A koncert maga olyan filmek, mint például Titanic, Avatar, Apollo13, Saving Private Ryan és hasonló filmekből volt összeválogatva. Titanic-ból persze csak 3 számot játszottak és egyben játszva, azokból is a 4 ütemek helyett mindenhol 3-at játszva, ami miatt mindegyik ütemnél kétségbe voltam esve, hogy á ez így nagyon gyors, 1-2-3, még 1et, nah… 1-2-3… :( De hallgatni egészen felemelő volt élőben. Ami nem tetszett, hogy a zenekar feje fölött vetítettek a filmekből betéteket keverve a zenekarról vett élő képekkel, ami persze full HD minőségben volt rögzítve, míg a filmek a legalacsonyabb minőségben. Nyilván nem futotta a jogdíjakra vagy nem volt kéznél egy Blue Ray DVD mindegyikből, de könyörgöm egy Titanic-os vagy Avatart 10x7méteres kijelzőn kockákba nézni… (Jó az én képeim minősége is csak telefonos lett) A rendezés viszont maximális volt. Mármint ahogy a fénytechnikával játszottak az egyes ütemes részeknél. Vagy mikor az Aliens-ből volt egy rész ahol az űrben megfagynak, egyből hideg levegőt fújtak a nézőtérre.

Majd jött a vasárnap. Egész nap érdekes felhőképződmények voltak az égen, végül 14 óra tájt jött a monszun. 2 órán át szakadt az ég, amivel semmi gond, mivel tök szép felvételeket lehet készíteni, de mikor folyik be a víz az ablakokon akkor már elég. Később a földszinten tapasztaltam, hogy a portás káromkodva rohan le kulcsokkal a pincébe. Tehát beáztunk. Picében van ugye a zuhanyzó (:D) és a mosószoba, de minden 15cm-es vízben állt.

Közben még mindig várok, mivel a tanár érzi, hogy nálam nem lesz sok dolga, ezért hagy a végére? Legalább jut időm a blogra amit egyébként júliusig nem terveztem, hogy lesz időm megírni, csak szegény Annát sajnálom, aki kint vár rám 2 órája mert nem tudom mikor végzek.

Elöljáróban, ezen a héten hasonlóan a mai 3 óra alváshoz, nem tervezek többet naponta, de valamit muszáj lesz. Testek, aztán majd jövő hét hétfőn vége a semesternek. És 19-től vizsgaidőszak. Az eltart 29-ig, aztán ki tudja, hogyan és mikor sodor haza a víz.

1 héttel később

Folytatnám a blogot, amit hétfőn nem sikerült feltöltenem. Azóta eltelt egy hét, és mindjárt megint hétfő. És ahogy terveztem minimum alvással vészeltem át a hetet, maximális teljesítménnyel akár fizikailag akár szellemileg. :) Pénteken (Aludtam 01:00-10:00) éreztem, hogy most halok meg, de furcsa mód még élek. Meg szerdán is. Egyébként a hét abból állt, hogy délelőtt 2-3 test volt egyetemen, aztán délutántól hajnal 2-ig könyvtárba tanultunk Annával. Aztán még haza, és kelés 7-kor, hogy ugyanezt eljátsszuk másnap. (Szerdán 4:30-7:30-ig aludtam)

ez amolyan hajnalban hazajövős kép egyike

Közben zajlanak a lezárások már néhány tantárgyból, köztük a Phisical Education, amiből 2 órát lehet hiányozni egy semesterben, na nekem sikerült 5-öt, mivel mindig correction test-et írtam és valahogy jobbnak láttam egy Calculus examre menni, mint a kondiba. Ezt persze hetekig mondtam az edzőnek, de ő megnyugtatott hogy „twuj problem!”. Aztán végül kitalálta, hogy ha hétfőn reggel 8-kor megyek kosarazni, akkor átenged. Szóval reggel kosár! :D

ez amolyan utálom már a napfelkeltét nézni kép

Szombaton elmentünk Annával az egyetemi színjátszó kör előadására. Agata osztálytársam játszott benne, és őt hallgattuk, ahogy lengyelül színészkedik. Viszonylag keveset értettem a darabból, de ezt még inkább ösztönöz most abban, hogy akkor a nyáron megtanulunk lengyelül!  Mert az milyen jó, hogy itt mindenhol, a magyar, amolyan titkos nyelvként bárhol használhatjuk, de otthon már nem lesz ez így, és arra jó lesz a lengyel.

ő Anna :)

Ma vasárnap (you don’t say! :O), Dani szobatársam már ül a vonaton hazafele, és elfogyott az 1 kiló eper is amit ma vettem 4zł-ért (280ft). Csak hogy érezd a jólétet. Na meg van egy angyali szakácsom, akivel főzünk olyan finomakat, hogy mindig a Mesterszakács-os Csabi unokatesómat kell, hogy felhozzam példának, és persze mindig olyan meghitten étkezünk a folyosón lévő valamelyik nagy ablakpárkányon, hogy az nagyon jó. :)

Ami zavar most, hogy nagyon kéne tanulnom és lassan haladok csak vele. Meg aztán Anna elmegy a héten, én pedig még júliusig itt leszek. Most kezdem igazán érezni a honvágy jeleit. Vagyis inkább fogom, akkor. Sebaj, vizsgák lemennek és jön a nyár! Sokakat nagyon várok már, hogy újra lássak, de előre félek, hogy nem lesz időm mindenre. Ahogy most sem egy rendes blogot írni, ezért ami még érdekes és leírtam volna azt röviden, néhány mondatban:

- Ma könyvtárba menet elvérzett egy hajléktalan a buszon…hát mondom kéne szólnom a sofőrnek, hogy álljon ki a busszal, hogy feltakarítsák. Mondtam is neki hogy the bus is full of blood de az a 4-5 nyugdíjas akit megkérdeztem nem igazán értett, helyette lengyelül elkezdtek velem ordibálni. Jó leszállok...

- Ma ugye 8 kor zárt a könyvtár mert már nincs meghosszabbított nyitva tartás hajnal 5 ig mint múlthéten, ezért tök vicces volt hallani ahogy bemondták este, hogy „It’s time to close the library, thank you for comming, Good bye!”

- Műszakirajból utolsó órán mivel minden rajzot be kellett mutatni, hogy a tanár lezárjon, vittem neki. Majd mikor megköszönte az évet, kérdeztem, hogy khm! A rajzaim ottmaradtak… Igen, mert hogy ő neki azt el is kell tennie. MII!? Na-nanana, neem! :D Mondta, hogy ez az új szabály, sajnálja, de nem adhat. Mondtam, hogy pedig én nagyon szeretném őket megtartani ha már ennyit dolgoztam vele, mire kivett a 15 darab közül 2-t hogy ennyit odaad. Jobb mint a semmi, de azért 5 perccel később újra próbálkoztam, hogy hát izé, miért kell nekik azt elvenni. Végül mivel kedves és kedvel engem megadta magát és még 2-3 rajzot odaadott, de a többit mondta, hogy szigorúan elveszi. Nagyon szomorú voltam, mint ha egy végtagomtól fosztottak meg.

- Computer Science pedig úgy nem tetszik, ahogy van. Mármint a tanítási menet. Végül még szerdán 3 órát vártam a tanárra, hogy bemutassam utolsók között a félig működő projectem-et, amiben egy rugót és egy hozzá rögzített súrlódó test mozgási dinamikáját kellett levezetni, és c programozással kiszámolni a kért dolgokat. Végül Mechanika test után mondta, hogy akkor még menjek vissza befejezni. Sikerült mindezt, és végül kaptam 8 pontot a 16 maximumból amit el sem akartam hinni.

Na mára ennyi, még két hét. Üdvözletem! (Blog címe egy saját mondás, amit tanulási és kialvatlan óráim közepette gondoltam ki a héten)