Egy héttel később

Először is meg kell jegyeznem, hogy már egy hete itt vagyok. És ez jó. Hogy egy jó baráttól idézzek: "Kezdem magaménakk érezni a külhoni létet" és ez valóban így van. (Még mielőtt beszámolnék az elmúlt napokról, lemegyek ebédelni mert nagyon éhes vok :O)

És már itt is vagyok, rágom a citrom ízesítésű Winterfresh rágómat, ami csak 2,89zł volt (~200ft). Majdnem mindenre igaz, hogy olcsóbb sokkal itt, mint otthon. (a vizet kivéve) De a váráslásról majd egy másik cikkben. Közbe ismét meglátogatott a "Belarus Guy". Egész jót beszélgettünk úgy egy órán keresztül. Félig angolul, félig oroszul. Még a végén Kóródi (volt orosztanár) anyámnak igaza lesz. :P

Hétfőn Miss. Goshia-val voltunk angolon, aki az USÁ-ban élt, így egész megörültem a perfect US. English-ének. Mozidélutánt tartottam, és megnéztem a laptopomról a The Neverending story-t. Zenehallgatás, majd meglepetésemre ahogy bedugtam a LAN-t, volt internet. És azóta remekül szuperál. Úgyhogy megnyugodtam (egy idejig legalább is). Esküszöm ma már internet nélkül nem lehet létezni. Ehhez méh hozzájön, hogy külföldön vagyok és persze, hogy egyetemista. (hmm de jó ezt kimondani) Bár még nem érzem, hogy az milyen, inkább egyre jobban várom már az október 1-ét. Itt ugyanis akkor csöngetnek be. xD Lehet, hogy már meséletm a kukásutóról és a különféle zajokról, amikre lehet ébredni reggel. Hétfőn például 4:58-kor arra keltem, hogy borigatják a konténereket a kukásautóba és csörög bennük mindenféle üveg. Hát jó túlélem, na de hogy MA IS? Én nem tudom ezek mennyi szemetet termelnek 2 nap alatt, de leginkább azt nem tudom, hogy MIÉRT KELL REGGEL 4:50-KOR ELVINNI A KUKÁKAT? 10 kor zár a szeméttelep, vagy lekésik hazafele csatlakozást délbe? Mindegy, majd megszokom.

Hétfő este elmentem görkorizni, vagyis elterveztem egy utat a kollégium körül. Lementem és gyalogoltam míg találtam egy elfogadható helyet ahol tudok gurulni. Elmentem egy kis parkig, ahol szerencsémre macskakövekből voltak a járdák, hurrá. Na de kis séta után már jött az aszfalt. Görkori fel, végre...ez tartott úgy 40mp-ig, miután elfogyott a beton. Jött egy kapu amin kimentem és onnantól csak KOCKAKŐ! Elmentem egész a Banacna-ig (ott egy villamosvégállomás) majd onnan vissza a főútra. Mivel Varsóban minden járda kockakövekből vagy bármiféle, de a lényeg, hogy térkőből van és sehol sem aszfalt, így csak egy megoldás marad. --> A parkok. Azokból is a nagyobbak. Felszálltam tehát a villamosra és átutaztam a centrumon, egészel le a Visztula partjáig. Ott megörültem a bicikliutaknak (amik megjegyzem szintén kockakövekből vannak, de meglehetősen kissebb közöttük a rés, így valamivel járhatóbb görkorival), majd le mentem egy darabig. Furcsa, de jó érzés, hogy elmondhatom; a Visztula parton görkoriztam. :) Dunának jobban örültem volna, mert otthon legalább ismerik az aszfalt járdát. (nem is értem, sokkal drágább és sokkal több idő egyesével lerakni azt a sok követ...) Jó többet nem panaszkodok a járdákra. :/Most Poniatowskiego-tól lementem a Solec úton, majd az Edwarda Rydza-Śmigłego parkon vissza északnak a Rozbrat és Kruczkow úton egészen Karowa útig. Olyan 10km-re tippelek, de elég hosszadalmas volt meg macerás a sok kereszteződés meg út miatt. Végül úgy dönöttem, hogy ideje hazamenni. 105ös busz végállomásán voltam ekkor, hát jó szálljunk fel. (azt se tudtam hol vagyok jegyzem meg) Megyek vele valameddig, majd ha látok villamost, leszállok. Átment a busz az óváros egy részén, majd valahol a Grzbowska úton leszálltam, onnan gyalog mentem egy villamosmegállóig, onnan pedig villamossan délnek. Hirtelen megláttam, hogy Warszava Centralna következik és egyből megnyugodtam. Vettem egy 1,5 literes körtés ízesített vizet (az itteni Jana), aztán haza.

Kedden nem vittem uzsonnát a suliba, ezért elég éhes voltam, így kitaláltam, hogy útbaejtek egy boltot. Kérdeztem Dana-t és Mehmed-et (utóbbi török, másik dél koreai), hogy tudnak-e a közelbe boltot...vagy utazhatok a város végébe. Mondták, hogy van Tesco. Hűű, tudtam én, hogy van! :D Meg is mondták, hogy a metróvégállomáson van és kihangsúlyozták, hogy 0-24h nyitva van. You don't say?! :O Jó, végül is ők nem tudják mi az a Tesco... Metróval leutaztam Kabaty végállomásig, bementem az első étkezdéhez és kértem valamit, vagyis próbáltam a lenygel jegyzeteim nélkül elmondani a néninek, hogy azt! kérem :D Rövid bevásárlás után indultam vissza a szállásra. Itt meg kell jegyeznem, hogy vettem egy National Geo. Traveller magazint (angolul), mert kell péntekre egy summary-t írni, valami cikkről. Nem néztem az árát, merthogy nem is volt, de utólag ledöbbentem, mikor megtudtam, hogy 29zł volt (~2100ft). <Tanulópénz>

Este elmentünk Alexandr-el a "kútra vízért." Azaz bevásároltunk vízből. Összesen 12x1,5 liter sima és 2x5l-es kiszereléses vizet vettünk na meg fánkot vacsira. Vicces volt, ahogy hoztuk haza a sok folyadékot az utcán. :D De legalább elvagyunk látva egy hétre. Olyan, mint valami katonai tábor, ahol nincs ivóvíz. :P

Ma Sergej mellett ültem angolon, aki reggel avval kezdte a köszönést, hogy hogy mondom magyarul, hogy "hogy hívnak?"? 'Hogy Hívnak?' mondom neki. Egész nap azt gyakorolta, majd odainvitált, hogy üljek mellette, mert a Szása úgyis késik. xD Majd jött az angol, mi viszont nem fértünk a bőrünkbe és egész jól eldumáltunk. Persze csak angolul, de legalább olyan jó angolból mint én. Úgyhogy a nyelvtani feladatokba volt kivel versengenem. Amúgy ezt a "hogy hívnak" dolgot azért kérdezte, mert már 14 nyelven tudja, és magyarul is megakarta tanulni. :P Utána megtanított Omar (a szaudarábiai), hogy hogy van arabul: "Osh ismak" (ejtsd: Oshiszmik) Le is írta kérésemre arabul is a füzetbe, úgyhogy Linda most örülhetsz. :D Egész angol kb abból állt, hogy mindenféle nemzetiségi dolgokról beszélgettünk (pl. avval szórakoztunk, hogy a bulgároknál az igent, azt úgy bólogatják, mintha nem lenne meg hasonlók) bár a tanár a Technology témáról akart órát tartani. Szegény Joanna :P Amúgy nem zavarja, inkább élvezi ő is a sok külföldi társaságát és különféle szokásokat amiken lehet röhögni. Omar a kedvencem, ahogy ül halál nyugodtan a full szőrös fejével (rövid haj+ugyanakkora szakáll végig) és az a tipikus arab fej xD és mikor kérdezik, hogy hol a házija, egyből a másik szaudira mutogat hogy "he, he..." az meg vissza rá. Szóval mint az ovodások, és mindezt avval az arab akcentusával. Kéész :D (Aszem erről új cikket írok majd: az összes nemzetiség angolról)

Most viszont, mivel hajnal 3-kor megérkezett Olesz, a szobatársunk, elmegyünk vásárolni. (És most van délután 17:20 perc)

A képen én vagyok, és éppen úton a boltba...