2012. szeptember 4., kedd

Elmentem...

03/09/2012
20:45 @Vác

Ez a nap is ugyanúgy kezdődött, akárcsak a többi. Reggel korán kelés szomszéd (Juhász) csirkéire, műzli, Juventus reggel Péter Petrával és Hajdú Tiborral, laptop be, stb. Egy kicsit azért máshogy volt a folytatás, mint ahogy az szokott lenni. Elindultunk anyuval és mamival vásárolni, mivel még volt pár apróság ami kellett. Irány tehát Kőbánya, útközben még egy letakart testet is volt szerencsém látni és a zsák alól kikandikált két láb, rendőrbácsi pedig frissen és üde mosollyal az arcán két méterre tőle intett az autósoknak; "tovább, tovább,...".

És már meg is jöttünk a vásárlásból, egy újabb bőrönddel gazdagodva és egy hátizyákkal (ezek azért lényeges elemek, mert végül 2 bőrönddel, egy háti- és egy oldaltáskával jöttem el), na meg tersze temérdek ruhával. <görkorit sem hagytam ám otthon :P>
Most épp Vácot elhagyva robogunk valahol a 70-esen (vagy ez már 70b?), DIÓSGYŐRI sineken!!! xD (ez utóbbi már inkább osztrák gyártmányú, de attól még egy poénra emlékeztet) Hogy vagyok? Pretty fine! Ülök a kabinba 6 széket elfoglalva és előreláthatólag nem lesz sok utitársam, és még külön foglalásom is van (ld. mellékelt képen), szóval jár a luxus. Gondolom személyiségi jogokra vonatkozóan nem írják ki az utas nevét, de így poén végigmenni a vonaton, hogy tudom, ki/holva megy. Mellesleg egész olcsó áron, 8120HUF-ért, azaz 29EUR-ért, ami 116PLN (csak, hogy szokjam az árakat) utazom. Szobon állunk épp, Mónus szerint haladunk, szerintem meg vörös a kijárat, na mindegy - Hajrá DMV! Amiről írni akartam, az a "Naa, és hogy érzed magad? Izgulsz-e már?" kérdésekre a válasz: szimpla vakáció feeling. Mintha Ozorára mennék vonattal (na jó, bár ott se mindig egyedül .D) csak itt most tényleg nincs senki olan és úton vagyok egy idegen helyre...De ettől függetlenül NEM érzem még a hatását, sem hogy mire vállalkoztam, sem honvágyat. Otthon volt rossz érzésem mikor simogattam a Roxy-t (ő a rottweilerünk) meg a cicát...és mikor kikellett szállni a kocsiból. De jöttek a barátok hamar, családtagok és így elröhögve már tényleg abszolult oldottan éreztem magamat. A sírás nem maradt el; Linda és a Klári személyében. Én valahogy nem voltam sírós kedvembe, bár ha kijött volna még két ember, tuti nem birtam volna szárazon. Összesen 13-an jöttek ki elbúcsuztatni és nagyon jól esett (+3 jelezte még ,de később lemondta) <ez most úgy hangzik, mint valami baleseti beszámoló> ígyhát tőlük tudtam utoljára elköszönni. Köszi mindenkinek aki eljött és méginkább azoknak, akik nem jöttek/nem hívtam, de gondoltak rám és olvassák a blogot! 
(bááng--> az első SMS, és kinézek: ŠTÚROVO
Külön köszönet a fotó-különdíjas cimbinek, Danesznak az ajándékért és persze a többi DMV-tagnak is (hadd ne soroljak neveket). Kaptam tőllük egy bekeretezett csoportképet, még amit a búcsubulimon fotóztunk és persze sok hazai csokit xD. Hogy ti milyen rendesek vagytok! :) (Hamár DMV - akinek még nem tiszta ez az abbrivation: Deák Modellvasút Zrt. Merthogy van a padlásunkon egy nagy terepasztal és ott szoktunk (inkább hóba-, mint hébe) összegyűlni és kiélni vasút iránti igényünket.)

Lapozzunk. (Merthogy betelt a papír, és mivel én az a partypooper típus vagyok aki megírja papíron a dolgokat, majd beviszem a gépbe. Na jó, igazából nincs konnektor és nem akarom a laptopot meríteni, nem is bírná sokáig szegény.) Mivel már rég akartam blogot, hát eljött az ideje. Oszt a végén még könyv lesz belőle, ahogy Lillus mondta, bár nem csak kulcsszavakat írok, hanem egész A4-es lapokat. (csak győzzétek olvasni)

Kis történet a blogról:
Shaun barátom profin nyomja már egy ideje a "Végzetes" blogját ami nagyon megtetszett és persze Sára is (legyen Lina) lelkessen ír ilyesmit, aztán megichletett (fú de szép szó, amúgy sorry a hej-esírásomért :D majd felbérlem ex-magyartanáromat Sacit, aki mellesleg hugom töritanárja lesz idén cöhh :D). Aztán ott van Jan blogja is amit szeretek még (jut eszembe a könyvem, amit sürgősen be akarok fejezni), szóval így jött ez a dolog. Blogcímen még nagyon nem volt időm gondolkodni, de majd lecserélem a jelenlegi "Magyar ember, lengyel földön"-t valami frappánsra. (várom az ötleteket)


Hova is megyek? Akiben hiányérzet lenne, annak leírom azért. Varsó központi pályaudvar (pfúj de szarul hangzik így :D) - Warsawa Centralna, ott remélhetőleg már vár Marcin (ő lesz a mentorom) és elvezet majd  a szállásomra, aztán az egyetembre. 
Wawsaw University of Technolgy a becses neve és Aerospace Engineering a kurzus neve, amin fogok tanulni. 3,5 év és in English of course. Szeptemberben van egy hónapos angol tanfolyam amire kénytelen vagyok járni, mivel nem elég jó nekik a két nyelvvizsgám (fényezés**) és 30-án majd tennem kell egy B2 szintű (középfokú) nyelvvizsgát. Picit izgulok azért, hogy meg lesz-e, de majd igyekszem. Viccet félretéve tényleg komolyan kell vegyem, mert iszonyú sokat felejtettem a nyáron.

A vonatról is pár szót. Tetszik ez az egész EuroNight főleg, hogy még nem utaztam így sehova. Szép jegy amit minden országban kezelnek. Magyaroknál egy tollal rávéste a vonatszámot, dátumot, az elöbb már a szlovák a béllyegzőjével megoldotta ugyanezt. Fejlődünk azért, ahogy haladunk nyugatnak. Bp. Keleti - Vác - Szob - Štúrovo - Nové Zámky - Bratislava hl. st.- Kúty - Břeclav - Ostrokovice - Přerov - Ostrava-Svinov - Ostrava hl. n. - Bohumín - Katowice - Sosnowiec Gł. - Warsawa Zachodnia - Warsawa Centralna az útvonal. Összesen 4 ország és ez már magában nem kis dolog (nekem legalábbis). Villany can cégre és már egy nő is ideült Sturovóban, aki épp valami szlovák könyvet búj, én meg megállás nélkül írok. (jó ez, szeretek írni)

Hirtelen furcsa de jó érzés fogott el. Ahogy olvasgattam a Felvi magazint csomó hasznos és új dolgot tanultam. És míg sorra olvastam a főleg magyar egyetemekre készülőknek szánt tanácsokat, hirtelen rádöbbentem helyzetem súlyosságára. Külföldi egyetem! BSC! Első év! Még 4 év! Angolul! (jó ez nem vészes) Lengyelországba! húúú :D De nagyon felemelő érzés. Most kezdem megérteni, hogy mit mondott "az  a sok ember" otthon, hogy "mennyire nagy dolog ez", és hogy "kitartást, sok sikert" stb. Ahogy kinézek az ablakon idegen épületeket látok, várostokat, utakat és szlovák feliratú táblák. Hú...innentől már tetszik a dolog. Egyedül a világban, új utakon, új helyeken, új nyelvek, új emberek. (Most épp Pozsonyban állunk és hallgatom a szlovák hangosbemondót.) Az elöbb kiszóltam a vonatból egy ázsiai fickóna, aki már harmadszor rohant el az ablakom előtt a vonat két kocsija között , hogy most hova kéne felszállnia. 'Can I help you?' I asked :D 'This one goes to Krakow?' 'I hope so.' :) Mindezt olyan kiejtéssel mondta, akárcsak Viktor Navorsky a Terminál című filmben. 

Később...
Az imént beszéltem lengyelül, illetve próbáltam a füzetemből kikeresni pár szót amivel megkérhetem a mellettem ülő új utasokat, hogy lekapcsolhatom-e a villanyt. 'Przepraszam mogę...TURN OFF...Ő lámpá?' Aztán csak sikerült megértetnem magam. Nem mintha aludni készülnék, csak kiég a retinám a neoncsőtől és a folyosói fény bőven elég az íráshoz/olvasáshoz. (Na ezt persze még nem tudtam elmondani nekik lengyelül, de majd nemsoká...:P)

04/09/2012
00:01 @Břeclav

Szégyenlem, de nem tudom, hogy ez Csehország-e már vagy még Szlovákia. Bár utóbbit kizárnám. Épp kinézek az ablakon és jéé MÁV-os IC kocsi *-*.  Olyan jó érzés ismét valami magyart látni és még el se mentem szinte. Azért valami még itt is ismerős: két vonatkísérő +egy külsős+kocsivizsgáló próbál épp ledobni 2 cigányt a vonatról és miattuk állunk már egy jó ideje. Viszont ami kifejezetten tetszett, az a szerelvénycsere.
Két vonat beérkezett egymés mellé, a mienk ugye tovább Varsóba, a Start-os kocsis meg Berlinbe. Mindkét vonat első két-három kocsijait kihúzzák, párhuzamosan egymás mellett a két vágányon, át a váltókörzeteken aztán megállj. Váltó átáll, a berlini szerelvény visszatol a mi vágányunkra, majd ahogy lehalad, másik váltó átáll, utóbbi vissza és mi is tolunk befelé a másik vágányra. Mindez pik-pak, szinkronban a két vonat. Alig telt el 10mp a két akasztás között. Csak a cigányokra kell várnunk még...

7 megjegyzés:

  1. húú, csak Lengyelországig kell menned, hogy végre legyen blogod..! :D már megérkeztél, és úgy örülök, írj sokat, és keresd a magyar dolgokat, azok mindig jóérzéssel töltenek el ;)
    (ja és persze hívd fel anyádat időnként, különben dühös lesz! és rajtam keres. :D)
    (amúgy Sára vagyok, csak kicsit más a blogspotos nevem :D)

    VálaszTörlés
  2. még jó, hogy odaírtad a neved, az életbe nem találtam volna ki xD

    VálaszTörlés
  3. Szóval amikor könyv készül a blogodból, a fülszövegben ott fogok szerepelni, mint mentor? :D

    VálaszTörlés
  4. :))))
    büszkevagyok rád see u soon

    VálaszTörlés
  5. Na most olvastam el egybefüggően mindkettőt. Nagyon klassz ötlet ez a blogosdi, így feleslegessé válik a történetek, élmények 23x - i elmondása. Én biztos a sírosok táborát gazdagítottam volna a pályaudvaron, még akkor is, ha tudom jó kis kaland vár rád egy távoli, de azért még azonos földrészen levő országban. Sok új ismerős, barát, kapcsolat, sok új tudás, élmény stb.stb.stb. A tapasztalataim alapján (Csabi) nem biztos, hogy marad majd időd az írásra - legalábbis az elején - hiszen annyi új dolgot "kell" befogadni, magadba integrálni, hogy eltart majd egy darabig ez a folyamat. De majd szépen minden a helyére kerül, napi rutinná válik és akkor jöhet az élmények nem papírra vetése, hanem blogra. Lám-lám a XXI. sz. átváltoztatja a régi szólásokat is. Tehát SOK SIKERT és HAJRÁ a magyar embernek, lengyel földön. Sok Pusz - Andi - a sok Karasziból.

    VálaszTörlés