Kwiecień

Csak úgy lengyelesen, kwiecień, ami áprilist  jelent, de ha leveszed az utolsó két betűt akkor már virágot. Sokat gondolkoztam, hogy vajon miért nem írtam húsvét óta blogot, és főképp azon, hogy mit tegyek bele. Most legyen ez egy amolyan áprilisi összefoglaló.

Ha fellapozom a tavalyi naptáromat és összevetem az idei április történéseit az akkorival, akkor meglepően sok hasonlóságot kapunk. Baráti szálak akkor és most, vizsgák tömkelege akkor és most, na meg persze a már rég óta ismert Titanic évforduló. Ez jellemzően hónap közepén van, és ilyenkor szoktam késztetést érezni arra, hogy karácsony után ismét megnézzem, mert már régen láttam. Tavaly, 3D-ben néztem moziba, majd a suliból hazavitt projectorral otthon wide-screen view-ban...most itt a koliba nem maradt más, mint a TV-szoba, ahol szintén projectoron, még wide-abb view-ban nézhettem. És ami furcsán fogadott április elején, hogy megjelent egy nagy poster az egyetemen, rajta egy felnagyított és kiszínezett kép a hajóról. Az első emberrel, aki szembe jött lefordítattam, hogy MI EZ? :O ekkor derült ki, hogy csak a végzősök báljának a plakátja és semmi köze a Titanic-hoz, csak mivel április gondolták ráteszik. És mivel elmúlt a bál, ezért valakinek gondoskodnia is kell a poster eltávolításáról, így történt, hogy már kettőt szereztem belőle. 

Ami még új és kapcsolódik itteni tartózkodásomhoz, az az, hogy megismerkedtem "magyarokkal". Mert, ahogy korábban tévesen vélt hitem megcáfolódott, vannak itt páran akik tanulnak/dolgoznak akár Erasmuson akár anélkül. Dani(szobatársam) által így ismertem meg egy kis csapat magyart, köztük pl. volt osztálytársam Adri unokatesóját, Annát, Dorottyát, Esztit és Sanyit, ja meg Dávidot stb. Velük először csak egy péntek esti csevegésre ültünk be a Relax nevű bárba, majd következő héten ismét összetalálkoztunk, hasonló céllal. Legutóbb pedig kedden este találkoztunk és mentünk el a Remont-ba, ahol utoljára novemberben voltam, mikor pár magyar meglepett a szülinapomra. 

Most viszont én leptem meg Orsi (unokatesómat) szülinapjára, egy általam már ismert videóval, és azt vetítették le otthon a családi-baráti körnek. Telt egy kis időbe, míg operatőrt találok hozzá, meg megrendezem, hogy mit is akarok bele. Ezt a videót most nem osztom meg, mivel személyreszólóra csináltam, de elárulok egy kulisszatitkot, folyamatosam forgatom új kisfilmemet, amit majd remélhetőleg a nyáron tudok bemutatni. Addig is folyamatosan gyűlnek a különféle filmes ötletek és egyéb kameraállások, amiket majd egyszer felhasználok, ha már tudom mit akarok forgatni.

Voltam Agata szülinapján is, ami Varsó keleti részén volt egy barátjuk házában. Oda két osztálytársammal Agnieszkával és Kamillával mentem, de később Adam is hozzánk csatlakozott. Így 3-aban "ünnepeltünk" végül, mert a többi ember úgy elvolt magával vagy mással. 

még csak parciálisan deriválni tudok, de hamarosan!

Suli? Megy, kezdem érezni a vizsgák közeledtét ezért most kéne extra tanulási módra kapcsolni, de ez a legnehezebb akkor, amikor üres a koli és tudod, hogy mindenki otthon van/utazgat vagy bármit csinál de nem tanul. Nembaj, én ellenpélda leszek most. Fizikából 4-essel zártam az első félévet, ezt a héten tudtam meg, valamint Electric circuits-ból is 10/10pontos test-et írtam. Termodynamics-ból sajnos csak közepesen vergődök, hasonló a helyzet Computer Science-ből és Mechanikából. Műszakirajzból megírtuk végre első test-ünket, amin valami repülőgép-alkatrészt kellett lerajzolnom, mindössze 2 óra alatt. Persze 5 perc hiányzott volna még a munkám tökéletesítéséhez, így 2 méretet úgy lehagytam, mint a bicikliseket görkorival a parkban szoktam.

Park+tavasz+péntek kondi után=görkori! Eljött az ideje, hogy fél év kihagyás után újból görkorizzak, persze nehézkesen indult, míg a jégkoris mozgásról átálltam, de utána alig akartam abba hagyni. Az idő és az idősjárás a legnagyobb ellenségem, de legyőzhető. Meséltem a "matekos csaj"-ról? Egyik nap korizásból hazajövet integetett az utca túloldaláról görkorival a lábán, szóval ő is görkorizik... :)

Koli? Az is rendben. Bejelentkeztem jövő évre, hogy hol szeretnék lakni és meglepő módon nem ezt választottam első helynek, hanem a Mikrus nevű, hasonló elrendezésű, de egészen modern kolit, ami csupán 10 percre van az egyetemről. Ami nem rossz hosszútávon, de valahogy imádok utazni ide, innen, és olykor csak 25-30perc az út. A villamosozás és buszozás annyira a szívem csücske, hogy nem is zavar a távolság. A mosószobában is lecserélték a gépeket pénzes mosógépekre, így tulajdonképpen az internet lassúságán kívül semmi okom nincs panaszra ebben a koliban. De mivel ez a legósdibb és innen menekül mindenki, még mindig könnyebb visszajönnöm, ha majd nem fog tetszeni az új kolesz. Persze az emberek azok, akik inkább otthonossá és barátságossá teszik, akikkel itt élek. Szobatársaim remek emberek, attól függetlenül, hogy pl. Aboody szeret sokat aludni és semmit sem csinálni. P-t is itt ismertem meg és hébe-hóba azért csak összehoz vele a sor. Bár újabban csak "hóba". Szása, Damian és még sokan mások, akik valószínű mind Mikrusban vagy ugyanitt fognak jövőre lakni, de ezt majd a sors eldönti.

Ami most vár rám; 3 nap szünet, tanulással-filmezéssel töltve. Egyetem hiányzik, de azt hiszem, hogy június 30-ig, bőven leszek bent eleget, és ide is csak tanulni járok majd haza. De utána nyár és MEGYEK HAZA!

Honvágy? Neem, kicsit. Család, barátok, kutyák-cicák hiányoznak legfőképpen. Meg az a "hazamegyek" érzés, amit nap mint nap látok. Szinte mindenki körülöttem, haza megy vagy ment valamikor. Most visszagondolva durva, hogy december óta nem voltam otthon. De most itt vagyok otthon, és nem is tart sokáig. Ja és finom a csapvíz is! :D