Mai túránk Skierniewice-be vezetett négy magyarral, közülük egy új taggal bővülve. Voltunk koszorúzni, majd egy egészen érdekes helyre véletlen bekerülve töltöttük el a napot. Kezdjük is. :)
Már megszokott varsói "kemény-mag" csapatunk: Gabi, Évi (képen jobbról) és Zsombor (aki épp fotóz), és egy újabb magyar lakosunk Adriennel (képen bal oldalon) vonatoztunk el Skierniewice városába. Az út célja az volt, hogy megkoszorúzzunk egy, a magyaroknak köszönetet mondó emléktáblát a bolsevik csatában való segítéséért.
A történet ugyanis, hogy az I. világháború végével a frissen megalakult Lengyelország és a bolsevik Oroszország között háború tört ki. A harcok változó szerencsével folytak, 1920-ban a bolsevik csapatok Varsó bevételével fenyegettek – ha ez megtörténik, akkor a bolsevizmus nyugatra (első helyen Németországba) való exportját nem akadályozta volna meg semmi. A Csehszlovák Köztársaság kijelentette: területén fegyverszállításokat nem engedélyez, így a (Tanácsköztársaságot éppen maga mögött hagyó,) Lengyelország segítségére siető Magyarország a Román Királyságon keresztül küldött gyalogsági (Mannlicher-karabélyhoz való) lőszert, tüzérségi lőszert, "gulyáságyút" (tábori konyhát) és egyéb hadifelszerelést szállított vasúti úton Lengyelországba. A közelgő varsói csata előtt egy (többek között) 22 millió töltényt szállító vasúti szerelvényt 1920. augusztus 12-én Skierniewicében pakoltak ki a lengyelek, majd szállították Varsóba – a vasútállomás mellett ennek emlékére állítottak emléktáblát 2013-ban.
A lőszereket a csepeli Weiss Manfréd Művekben készítették. (további infót: itt olvashatsz) Fegyverkedvelők pedig itt olvashatnak.
Úgyhogy tehát kis csapatunk, Zsombor jóvoltából hozott csokorral megkoszorúzta az emléktáblát.
Ezt követően tervünk egy kis városi séta volt és turistáskodás. Előzőleg felkészültem próbáltam felkészülni, de egy 50-ezer lakosú kisvárosban nem sok a helyi látnivaló a vasútállomáson kívül. Ámde, a vasútállomást nézegetve kiszúrtam valamit.:
 |
| Ott igen, az egy fűtőház és fordítókorong! |
Egy fűtőház, és fordítókorong az állomástól pár száz méterre. Akkor srácok, mi lenne ha azt megnéznénk csak kívülről? Csinálok pár képet a kerítéstől. Jó menjünk! Oda is értünk, nagy felhajtás, kapu nyitva: "Fűtőházi Nyílt-nap Október 1-én". Ezt pont nekünk találták ki, akkor irány is be a kapun. Áh várjatok, itt az elvihető könyvek közt van egy Jókai könyv lengyelül...
Na de tényleg ingyenes belépés, előttünk régi mozdonyok, jobbra irány be a csarnok részbe, ahol esztergagépek sokasága, régi biztonsági figyelmeztetéses plakátok az akkori mozdony és járműgyárból, ami itt üzemelt.
12-től kezdődött is az idegenvezető túra, ahol egy vasutas emberke, Józef vitt minket körbe és hadarta el a mozdonyok meg mindenféle vasúti dolog történetét. (Aki ismer az tudja, hogy voltam vasutas és a vasút iránti láz sosem múlik el valakiben, szóval kellően élveztem a programot és tolmácsoltam a többieknek, hogy értsék mi is az a fő-légvezeték a vonat végén.)
Bejártuk régi, 100-éves vagonok sokaságát, tehervagonokat láttunk amiket itt tárolnak a Schindler listája és a Zongorista filmek forgatása óta. Azóta is ezeket viszik hasonló témájú filmek kellékének. A túra végén az idegenvezetővel összebarátkoztunk és beszélgettünk még vagy fél órát a magyar-lengyel vasúti dolgokról, meg elmesélte az életét, fia aki mozdonyvezető, meg természetesen ő is az volt. Kaptunk elérhetőséget is, szóval
ha bárki kíváncsi a helyre, őt hívjuk és van kulcsa, bármikor beenged minket majd.
 |
| Józef Kazmierczak-al |
Végezetül bementünk a biztosító berendezések épületébe, ahol eredeti kezelőberendezések voltak megcsinálva működőképesre. (Igen ez most a szakmai része a blognak.) Láttunk régi VES-típusu, vagyis ahhoz hasonló lengyel berendezést, ezen állítottunk is vágányutat a vonatnak, jelzőkezelés stb., tudjátok. Megnéztünk régi Domino berendezéseket is, meg ahogy pár lengyel fiatal próbál programozni egy terepasztalt számítógép vezérlésűre. Na jó visszatérek, mielőtt elveszítem olvasóim 90%-át.
 |
| Pesa Dart (PKP) |
Varsóba elmentünk a Pałac Kultury-ban lévő Kinoteka-ba, (tudjátok a mozi az orosz épület aljában) ahonnan hoztunk a 32. Varsói Film Fesztiválról szóló programfüzetet. Ismét remek filmek lesznek, szóval ajánlom mindenki (itteni magyar) figyelmébe! (Meg aki majd otthon a mozikban akarja megnézni...honlapon fent vannak az idei magyar és más filmek: http://wff.pl/ )
Na hétfőtől indul a Mester szak, újra az egyetem padjai között. "Good-bye my freedom, good by my lover." :) Hajrá előre. Majd jelentkezem úgyis. Üdv. P.
 |
| Ne feledd, hogy cserealkatrész nélkül születtél! :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése