Ustronie - ahol mindig van hely!

Van úgy, hogy megjön a kedvem blogot írni és még időm is van rá. Na a mai este egy pont olyan. Gyors fejlécszerkesztés, mert már itt a tavasz (a képekről majd írok lejjebb). Szóval kezdjük.

költözés előtti éjjel

Sikeresen beköltöztem Ustronie nevű kolimba, ismét, (itt laktam első évemben is) bár az, hogy "sikeresen" elég merész kijelentés. Már ami a beköltözést illeti. 30-án hétfőn ugyan is bejártam 4-5 kolit, irodát és csak annyit mondtak, hogy igen húsvét után tudok beköltözni. Kedden ismételten bejártam pár kolit és az adminisztrációs irodát, ahol annak ellenére, hogy mondtam nincs hova mennem az estétől továbbra is hazudoztak, hogy nincs hely egyik koliba sem mert jön egy 30, amiből később 60-fős csoport lett. CSOPORT!? :D...és nekik kell fenntartani a helyet. 1 koliba? Vagy mindbe ahol van 1-2 hely azokba szórják el a "csoportot"? Igen!- mondták... majd akármilyen próbálkozásom ellenére sem sikerült szobát kapnom. Most már azt mondták, hogy április 10-étől tudok csak beköltözni... Amit az egészből leszűrtem, hogy ez az egész valami agyament belső szabály miatt tiltja nekik, hogy ugye a tavaszi félév első időszakában kiadják a szobákat. Kérdeztem, hogy akkor hova menjek ma aludni? Kérjek meg egy barátot. Az nincs! Akkor hotel... nem az ő problémájuk. Ó köszönöm! Sokszor gondolkoztam azon, hogy ha most tudnék jól lengyelül úgy a képükbe olvasnék amiért ilyen pofátlanul bunkó paraszt mindegyik az adminisztráción. 

Bementem 5 koliba avval, hogy ki vagyok, mi történt és hogy szeretnék egy szobát. Majd laza nyugodt, leszarom stílusban oda se fordulva beugatják hogy NINCS SZOBA! Ez nem hotel stb. válaszokkal. Mindezt lengyelül, mert még fel  sem merült bennem, hogy angolul menjek be, akkor végképp elküldtek volna. Na de így is... akkor mi legyen most? Útközben találkoztam egy egyetemi társsal, aki a szokásos kérdést feltette: "How're you Peter?" ... szarban vagyok mondtam, nincs hol laknom. "Ó...menjek Ustronie-ba, ott minidig van hely!" Végső reménytelenségemben úgy is tettem. Végül is csak a város másik felén van, mit veszíthetek az időn kívül? Odafele menet már telefonon hívtam is Adam-ot, hogy akkor beköltözhetek hozzá, de erre nem lett szükség. Beléptem a régi cigiszagú adminisztrációra, benne a már megszokorr szőke hajú nő. "...szeretnék egy szobát" "Rendben, mostantól?" :O AZONNAL, igen! Oké nézzük...én már laktam itt nem? Emlékezett, benne is vagyok a rendszerben. Milyen szobát szeretnék? bármilyet, ami van! :D Oké akkor beír ide ha nem jó jöjjek vissza és ad másikat. Felmentem, 2-en laktak már benne, 3. ágyon egy bicikli, szoba szeméthegyben áll... akkor szeretnék egy másikat. Jó...nézzünk egy egy személyt, itt is van. (Ezt mai napig nem értem, miért töltik meg előbb az összes 16m2-es szobát 3 emberrel, majd csak azután a többit és csomó helyen 1-2 ember lakik csak...mint az Intercity-n az ülőhelyek...) De már kaptam is másik kulcsot és egy ismételten koszos, mocskos, szeméttel teli helyre nyitottam be. Hm... jó lesz. Hagytam ott egy üzenetet a leendő szobatársnak, hogy "helló, én leszek az új szobatársad, ma este költözök, remélem nem bánod, üdv." Ennek a levélnek később még nagy jelentősége lett. Szóval jött az este, Adam közben felajánlotta, hogy segít költözni így a ő kis kocsijába tömtük be a 3 bőröndömet+ 3 doboznyi cuccot. Na még a napról annyit, mikor megkaptam a szobát, visszamentem a lakásba, és jött a rémes költözés. Anna, Grzesek és Alícia cuccait lehordani az 5.ről. Lépcsőn, be egy taxiba, át a Grzesekék új lakásába, fel az 1-re. Mindezt egy levegővel, ahogy azt illik, mivel mindenre csak 2-3 óránk volt. Mikor már megvolt a napi 12x lemenetel a lépcsőn jöhettek az én cuccaim is és Adammal sikeresen megjöttünk a koliba. Ja, azt nem mondtam, hogy a 4.-en van a szobám és nincs lift a koliba! :D Akkor még 4x4 emelet és rendben is leszünk. Sikerült. Benyitok, srác ül bent, ő monodom bocs téves. Vagy mégsem? Elbizonytalanodtam. A srác (Michał) teljesen kitakarított, elpakolt, hirtelen akkora lett a szoba, hogy nem ismertem meg. Nem is volt rossz ötlet az a levél...

az új szobám és ágyam

Lakásról ennyi remélem elég, június végéig tuti itt maradok, mert egész megszoktam és ahhoz képest nem is olyan rossz ez a koli. Távolság az baj, de végül is 30perc a suli. Heti 3x kell bemennem, abból csak kedden 8-ra. Auchan 5 percre van, internetet annyira felturbózták, hogy szupergyors, szobatársam is a koli DÖK-tagja, szóval csupa előnyömre szolgál. És 2-en vagyunk csak, ki tudja más koliba milyen szobatársaim lennének stb. A zuhany az továbbra is a pincébe, de annyi mozgás kell minden este. :D

Áprilisban pedig elkezdődött Annával a külön lakós kapcsolatunk. Ez elég fura és féltem is tőle, de pozitívan csalódtam és egyáltalán nem lett rosszabb. Sok sok helyen voltunk, étterembe, sörözőbe, kávézókba, palacsintázni, turmixozni, mozizni, vásárolni stb. Tehát amolyan, újra randizunk és ez nagyon jó így. Hogy kiemeljek néhány eseményt, 3-án ettünk Żurek-et, azt az igazi lengyel cipósat egy kis étteremben egész jó áron. Majd utána mentünk a PiwPaw nevű itteni pub-ba. Ott Annával sörtkostoltunk, így kikértünk vagy 22 sört 1dl-es poharakba és mindegyikért 1zł-t fizet az ember. Csomó sört megismertem és végre nevükön tudom szólítani őket és tudom, hogy mi az amit sose szabad kérnem (IPA) és mit kell kérnem, ahelyett, hogy "valami sötétet". (STOUT pl.) És igen anyu, ezeket le is kellett nyelni! :D Mármint a kóstolón.

Jött a húsvét hétvége. Itt maradtam  egyedül, akár csak 2 éve a koliban. Ám most internetem is volt és Gabival találkoztam napi szinten. Jött otthonról egy magyar lángosos, és minden nap elmentünk délután az Óvárosba, hogy együnk egyet. Lángos után a jól megszokott kávézó, napi 2 óra csevegés és lazulás az egész napos repülőrajzolás után. (rendkívül monoton tud lenni a 10 óra rajzolás 3-4 napon át) Vasárnap ismét lángos+kávé. Húsvét hétfőn éjjel már Anna is megérkezett Varsóba, így másnap mehettünk vele kávézni és croissantos reggelizni. Csupa jó élvezet. :) Majd 8-án beindult az egyetem.

rajzoláshoz megfelelő fény kell!

10-től jött egy elég pörgős hét, tele programmal. Pénteken Virág-ék jöttek Varsóba kirándulni, velük találkoztam este, előtte egész nap projekt meeting-eztem és ismét kávézók zamatában töltöttem a napom. Na meg a könyvtár, de az már szinte otthonom. Este kebab+popcorn+sör és nyomás Gabihoz, mert ott aludtunk Annával, és este filmet néztünk. (mondom csupa élvezet) Gabinak egy nagyon kellemes kis lakása van, amit már mindannyian elakarunk tőle venni, annyira irigyelni való lakás. Ott aludtam a földön, de egyik legkényelmesebb éjjelem volt a sok ágyváltás után. Ja igen, Anna eközben Grzsesekéknél szállt meg átmenetileg amíg nem talált lakást, szóval egy darabig oda jártam, míg ők hazamentek húsvétra. (tudom követhetetlen, nem is lehet mindent elmesélni)

12-én Aerospace túrára mentünk, azaz Xiao által kitalált, osztályprogramot szerveztünk, mégpedig Kampinowski nemzeti parkba túráztunk 20km-t. Én lettem a túravezető mivel már 4x voltam ott, és Gabitől is kölcsönkaptam a térképét. 7-en sikerült összejönnünk, szóval örült mindenki, hogy végre természetben járhat. Társaság elég vegyes nemzetiségű, (képen balról) Çağdaş-török, Dima-ukrán, magyar (az én lennék), Xiao - kínai, Bruno és Lucia - spanyol és Kasia - lengyel.  Túrát 15órára be is fejeztük, és mentem Annát költöztetni. Tudjátok, 1-ről le, taxiab be, majd 6.ra fel! Na jó itt már végre van lift. :D

Az ezt követő hetem festéssel telt (13-tól 17-ig). Erről persze részletesen a következő blogban írok. Sok-sok dologról nem írtam, de nem tartom már aktuálisnak pl. február, márciusi események. Szóval sokaktól is elnézést, akik nem tudtak bekerülni a blogba, folyt. köv.